Munka a Korona idején
avagy munkajogi kisokos munkáltatóknak és munkavállalóknak egyes aktuális kérdésekről
1.) “Home office”:
A munkáltató dönthet úgy, hogy a járvány idejére az alkalmazottait átmenetileg otthoni munkavégzésre kötelezi. Ez munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak minősül, ami jelenleg naptári évenként összesen a 44 munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg (amit arányosan kell alkalmazni pl. részmunkaidő esetében vagy tört évnél). A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A munkavállaló ez esetben az ellátott munkakörre előírt, de a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.
A munkavégzés feltételeként a munkaeszközök (általában elsősorban számítógép) biztosítása szükséges.
2. ) Karantén
a) Akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, az keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult.
b) Ha a munkavállaló csupán járványügyi megfigyelés alatt áll (fertőző beteggel érintkezett, és feltehetőleg a betegség lappangási szakaszában van), ám a munkavégzéstől nem tiltották el, nem számít keresőképtelennek, így részére táppénz sem jár. A munkavállaló ez esetben
- kivehet szabadságot vagy
- egyeztetve a munkáltatóval a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét vagy a fizetés nélküli szabadság lehetőségével is élhet, amikor is munkabért nem kap (és a járulékokat sem kell utána befizetni de ebben az esetben a biztosítotti jogviszony folytonosságának érdekében a munkavállalónak a társadalombiztosítási szervvel megállapodást kell kötnie) vagy
- a munkáltató a munkabér megfizetése mellett fel is mentheti a munkavállalót egy időre a munkavégzés alól vagy
- a munkáltató szabadságra is küldheti a munkavállalót (bár ez esetben a szabadság napja előtti 15 napos előzetes értesítési kötelezettségnek elve nem tud eleget tenni a munkáltató, de ezt közös megállapodással át lehet hidalni).
c) A munkáltató a felek együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége körében előírhatja, hogy
- azon munkavállalók akik külföldön tartózkodtak az elmúlt időszakban vagy
- akiknek hozzátartozója tartózkodott külföldön, illetve
- azok akik olyan személlyel kerültek kapcsolatba, aki kötelező karantén vagy járványügyi megfigyelés alatt áll és/vagy jó eséllyel elkaphatták a koronavírust,
mindezekről haladéktalanul tájékoztassák a munkáltatót.
A munkáltató elrendelheti, hogy a munkavállaló ezen esetekben a munkahelyére nem mehet be, ügyfelekkel nem léphet közvetlen személyes kapcsolatba.
3.) Gyermekfelügyelet
Az óvodák, iskolák bezárása miatt ha a szülő nem tudja másra bízni gyermeke napközbeni felügyeletét és a home office (azaz a munkavégzés) így nem megoldható és a munkáltató sem vállalja önként a bérfizetést a távollét tartamára, akkor a munkavállaló vagy igénybe veszi éves szabadságkeretének jelentős részét, vagy az intézkedéssel érintett időszakra nem kap munkabért.
A 2020.03.14. napján kiadott Korm.határozat értelmében 2020. március 16. napjától a szülők igényei alapján, indokolt esetben a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó iskolák esetében a területileg illetékes tankerületi központ, szakképző intézmény esetében a területileg illetékes szakképzési centrum munkanapokon megszervezi a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét. Az, hogy ez pontosan mit takar a jogszabályból nem derül ki.